Az ipari hűtők általában teljes,{0}}önálló, zárt-hurkú rendszerként működnek. Ezek a rendszerek hűtőegységből, kondenzátorból, keringető szivattyúból, expanziós szelepből, áramláskapcsoló-kapcsolóból, belső hidegvíz-tartályból és hőmérséklet-szabályozó állomásból állnak. A belső tartály segít fenntartani a hidegvíz stabil-hőmérsékletét, és megakadályozza a hőmérséklet-ugrások kialakulását. A zárt-körű ipari hűtők állandó hőmérsékleten és nyomáson keringetik a folyadékot,-legyen az tiszta víz vagy kondicionáló adalékokkal kezelt víz{10}}, ezáltal javítva a hűtőberendezések és műszerek stabilitását és megismételhetőségét. A hűtőfolyadék a hűtőből az adott hűtést igénylő alkalmazásba áramlik, majd visszatér a hűtőbe.
Ha jelentős a hőmérséklet-különbség a belépő és kilépő víz között, egy nagy külső víztartályt használnak a hűtött víz tárolására. Ebben a forgatókönyvben a hűtővíz nem folyik közvetlenül a hűtőegységből az alkalmazásba; ehelyett a külső tartályba irányítják, amely "termikus pufferként" működik. Ez a külső hidegvíz{2}}tartály lényegesen nagyobb, mint a szabványos egységekben található belső tartály. A hűtött vizet a külső tartályból szívják fel az alkalmazás ellátására, és a felmelegített visszatérő víz az alkalmazásból visszafolyik a külső tartályba, nem pedig közvetlenül a hűtőegységbe.
Egy kevésbé elterjedt konfigurációban a nyitott{0}}hurkú ipari hűtők szerepelnek, amelyek nyitott tartállyal vagy olajteknővel együtt működnek, hogy folyamatosan keringessék és szabályozzák a folyadék hőmérsékletét. A folyadékot kiszívják a tartályból, átszivattyúzzák a hűtőegységen, és visszavezetik a tartályba. Egy állítható termosztát figyeli a folyadék hőmérsékletét, és szükség szerint aktiválja a hűtő hűtési ciklusát, hogy állandó hőmérsékletet tartson a tartályban.
Az ipari hűtőtechnológia egyik legújabb fejlesztése a vízhűtés helyett levegőhűtés alkalmazását foglalja magában. Ebben a konfigurációban a kondenzátor a hűtőközegből származó hőt közvetlenül a környezeti levegőbe utasítja, ahelyett, hogy a hűtőtorony által szolgáltatott hűtővízre támaszkodna. Ez az innováció több mint 15%-os energiamegtakarítást eredményezhet, és lehetővé teszi a hűtő fizikai lábnyomának jelentős csökkentését, mivel nincs szükség hűtőtoronyra, kondenzátoros vízszivattyúkra és a kapcsolódó csövekre. Ezenkívül a léghűtéses kondenzátorok használata{4}}az általános zajszint jelentős csökkenéséhez vezethet.
Míg a legtöbb ipari hűtőegység hűtőközeg-{0}}alapú hűtési ciklusokra támaszkodik, némelyik egyszerűbb technológiát,-például levegőt vagy vizet- alkalmaz, amelyek során a folyadékot hűtőtekercseken keresztül keringetik a hőmérséklet szabályozására. A víz a leggyakrabban használt hűtőközeg a hűtési folyamatokban, bár gyakran alkalmaznak hűtőkeverékeket is (jellemzően fagyálló vízzel vagy hőátadó adalékanyagokkal keverve a hőhatékonyság növelése érdekében).
